Elég lenne...
Mindent tudunk egymásról
Mégsem voltunk még, egymástól ilyen távol
Elég lenne...
Mindent tudunk egymásról
Mégsem voltunk még, egymástól ilyen távol
Nézd, a Túlvilág sem választhat el egymástól
Ha megtesszük magunktól...
Volt, hogy összetört a szívünk, néha meg az arcunk
Volt ami szándékos volt, és volt amit nem így akartunk
Tegnap elmentünk egymás mellett még
De ha Megéljük, holnap újra kezdhetnénk.
Merd elmondani mit gondolsz
A szeretet az elbír minden szót
És merd kimutatni az érzésed
Az ember enélkül eltéved
Együtt járunk a végére
ez összeköt minket egy életre
Vagy többre, ha közben eltévedne
Az emberben az embersége
Volt az a srác, feltámadt
Az anyja meg szüzen szült.
Nekünk mi olyan fene nehéz?!
Az egyik feltámadt,
a másik szüzen szült
Nekünk, elég
Egymásba szeretnünk!
Pont elég lenne!
EGYMÁSBA
Merd kiadni ha haragod van
Ha lenyeled rombol a legjobban
És merd feltárni a félelmed
Egy életen át nem menekülhetsz
Merj kifakadni, ha szomorú vagy
Sokszor elég, ha meghallgatnak
És merd eltűrni ha balsors tép
Megbűnhődni a múltunkért.
Együtt járunk a végére
Ez összeköt minket egy életre
Vagy többre, ha közben eltévedne
Az emberben az embersége...
Volt az a srác....
Már mindent tudunk egymásról
Mégsem voltunk még egymástól ilyen távol
Tegnap elmentünk egymás mellett még
De ha Megéljük, holnap újra kezdhetnénk..
Lásd, minden test ugyanazt bújtat
Ami nem születik, nem halhat meg,
Csak a porhüvelyét elhagyja
S visszatér újra, ha nem tudja
Hogy ez összeköt minket egy életre
Vagy többre, ha sokszor eltévedne
Az emberben az embersége
Együtt járunk a végére...
Volt az a srác feltámadt....