(Lluvia De Balas) | Y en el radio un cochinero
Pelate del cantón que a este ya lo torcieron
Y pisale al ranflón que te vienen siguiendo
Se me nubló la mente y me eche un pase en seco. En el pecho mi cuerno
(Lluvia De Balas) | Y en el radio un cochinero
Pelate del cantón que a este ya lo torcieron
Y pisale al ranflón que te vienen siguiendo
Se me nubló la mente y me eche un pase en seco. En el pecho mi cuerno
Me encomendé a San Judas me empotré un chaleco
Tiro arriba la glock nomas temblaba el dedo
Escuché un derrapón y los miré a lo lejos
Se vino la rafaguera la lluvia de balas en el vidrio varias impactadas
Me metí en la polvadera y en aquella brecha la cherokona se les pelaba
No fue necesario el rifle me les perdí entre las brechas
Y nomas por el desquite atoré una avioneta llena
Hoy estamos los que estamos y mañana ya que sea lo que Dios quiera
Conocieron el miedo
Cuando miraron que el cuatro lo fue certero
Por ahí supe que varios hasta se escondieron
Ya no bastó el perdón a su acción se atuvieron
Un convoy del infierno
Puro cara de flaco ibamos tras el dedo
Las traiciones se pagan pero con San Pedro
Quizo encender el fuego y quemados se fueron
Le caí a la madriguera donde aquellas lacras con rifles y equipos me esperaban
Se vino la rafaguera tres balas en el pecho del enemigo me impactaban
Con fuerzas detoné el rifle anotenme cinco a la cuenta
De esta no pude librarla cosechas lo que uno siembra
Pues para morir nacimos y el que tenga miedo mejor que no venga
És a rádióban egy malac
Pelate a kantonból, hogy már megcsavarozták ezt
És lépjen a Ranflonon, aki követ téged
Az elmém elhomályosult, és száraz passzot vettem
A mellkasban a kürtöm
Dicsértem magam San Judasnak, hogy mellényt tettem
Lelőttem a Glockot, csak remegtem az ujját
Hallottam egy csúszást, és a távolból ránéztem rájuk
A széllökés a golyók esőjének esett az üvegen, több ütés
Bekerültem a porba, és abban a résben a cherokona hámozott
A puska nem volt szükséges, elvesztettem őket a hiányosságok között
És csak a bosszúért beragadtam egy teljes repülőgépet
Ma vagyunk azok, akik vagyunk, és holnap az, amit Isten akar
Tudták a félelmet
Amikor látták, hogy a négy pontos volt
Így tudtam, hogy több még elrejtett
A megbocsátás már nem volt elegendő cselekedetükhöz, ragaszkodtak hozzá
Konvoj a pokolból
Tiszta sovány arc az ujjunk után voltunk
Az árulások fizetnek, de San Pedro -val
Meg akarta gyújtani a tüzet, és megégett
Buktam a burrowba, ahol ezek a puskákkal és felszerelésekkel a csapások vártak
A széllökés három golyót jött az ellenség mellkasában, megütöttek
Erőteljesen robbantottam a puskát, írj nekem ötöt a számlára
Nem tudtam megszabadulni ettől, megragadod, amit az ember kelt
Nos, meghalt, hogy meghaljon, és bárki is fél, jobb, ha nem jön