ねえ、ずっと長く感じてた夜を超え きっと遠くまできたよ
もう今は音の出ないウォークマンを抱きしめ ここで歌ってる
ああ、ちゃんと自分の足で立ってるよ たくさんの“ありがとう”の上で
太陽へ羽を広げたてんとう虫 行方を眺めていた
ねえ、ずっと長く感じてた夜を超え きっと遠くまできたよ
もう今は音の出ないウォークマンを抱きしめ ここで歌ってる
ああ、ちゃんと自分の足で立ってるよ たくさんの“ありがとう”の上で
太陽へ羽を広げたてんとう虫 行方を眺めていた
[コーラス]
離さないように強く掴んできたもの 涙の河に置いてきたもの
行き先はいつか走り出した夜の向こう
なにかになりたかったあの日から なにもかもが少しずつ違うけど
また生まれ変わっても 私はわたしでいたい
[ヴァース 2]
大切に思えば思うほど 相変わらず空回りもする
神様は私の負けず嫌いを知っているんだ きっと
[コーラス]
傷つかないように強くなりたかったな 優しさには助けられてきたな
欲張りな私連れてどこまでも行こう
歪な心を許せたのは 飾らない居場所を見つけたから
焦らなくていいの 春風に吹かれていよう
[ブリッジ]
ボロボロになった靴底で刻んできた ほら、たくさんの物語
夢中で走り続けて やっと見つけたの私世界の愛し方を
本当はなくしたくなかったもの
本当は壊したくなかったもの
思い出はいつも振り返った夜の向こう
[コーラス]
離さないように強く掴んできたもの 涙の河に置いてきたもの
行き先はいつか走り出した夜の向こう
なにかになりたかったあの日から なにもかもが少しずつ違うけど
この先もずっと 私はわたしを愛せたらいい 愛せたらいい
Mata umarekawatte mo watashi wa watashi de itai
[Verse 2]
Taisetsu ni omoeba omou hodo aikawarazu karamawari mo suru
Kamisama wa watashi no makezugirai wo shitteiru nda kitto
[Chorus]
Kizutsukanai you ni tsuyoku naritakatta na yasashi sa ni wa tasukeraretekita na
Yokubarina watashi tsurete doko made mo yukou
Ibitsuna kokoro wo yuruseta no wa kazaranai ibasho wo mitsuketa kara
Aseranakute ii no harukaze ni fukareteiyou
[Bridge]
Boroboro ni natta kutsu soko de kizandekita hora, takusan no monogatari
Muchuu de hashiritsuzukete yatto mitsuketa no watashi sekai no ai shi kata wo
Hontou wa nakushitakunakatta mono
Hontou wa kowashitakunakatta mono
Omoide wa itsumo furikaetta yoru no mukou
[Chorus]
Hanasanai you ni tsuyoku tsukandekita mono namida no kawa ni oitekita mono
Yukisaki wa itsuka hashiridashita yoru no mukou
Nani ka ni naritakatta ano hi kara nani mo kamo ga sukoshi zutsu chigau kedo
Kono saki mo zutto watashi wa watashi wo aisetara ii aisetara ii
Hé, túl az éjszaka éreztem sokáig, biztos vagyok benne, ez messze
Én átölelve egy walkman, amely nem ad hangot többé, ő énekelt itt
[Verse 1]
Ó, én állok a lábamon, az ő sok „köszönöm”
Néztem a hollétéről a katicabogár a szárnyait terjedt át a nap
[énekkar]
Amit megragadta erősen, hogy ne engedje el; mit hagytam a folyóba a könnyek
A cél túl van az éjszaka, amikor futni kezdtem valamikor
Minden egy kicsit más, mint azon a napon akart lenni valami
Még ha én újjászületett, azt akarom, hogy engem
[Verse 2]
Annál fontosabb, annál forog, mint rendesen
Isten tudja, utálok veszíteni
[énekkar]
Azt akartam, hogy legyen erős, hogy ne fájt. Már segítette kedvesség
Menjünk örökre velem mohó
Megbocsátottam én torz szív, mert találtam egy helyen maradni díszítetlen
Nem kell türelmetlennek lenni, legyünk fújja a tavaszi szellő
[híd]
Ő faragta vele rongyos talpú, látod, sok történetet
Vezetése futás őrült, végül találtam, hogyan kell szeretni az én világom
Amit nem igazán akar elveszíteni
Amit nem igazán akar törni
Emlékek mindig nézd vissza az éjszaka
[énekkar]
Amit megragadta erősen, hogy ne engedje el; mit hagytam a folyóba a könnyek
A cél túl van az éjszaka, amikor futni kezdtem valamikor
Minden egy kicsit más, mint azon a napon akart lenni valami
Bárcsak örökké szeress